Hogy (ne) bukj meg érettségin?

Szomorúan de megváltam egy érettségire készülő tanítványomtól. Tudtam, hogy nem fogja bevállalni, hogy érdemben elkezdjen dolgozni. Így is lett. De mégis, mitől és milyen helyzetekben nem vállalom tovább a segítségnyújtást? Mitől gondolom úgy, hogy gáz van?

A történet nem szokványos, de jellemző. És élesen rávilágít arra a problémára, hogy a szülők azt hiszik, hogy a gyerekeiknek több tanítás kell, és nem értik, hogy semmi más nem hiányzik, mint az ifjak részéről több erőfeszítés, több elszántság, tehát több tanulás. Ennyi. Mert a matek érettségire minden képletet kinézhetnek a függvény táblából és lehet számológépet használni. Csak picit érteni kell, mit kérdeznek. És tényleg ennyi. Amit meg akkor értenek meg, ha megpróbálják.

Késő ősszel kerestek meg: matekból bukásra áll és év végén érettségizni fog. Van még fél év. Nem szívesen vállalok ilyet, mert felelőtlenségnek tartom, hogy a szülő eddig hagyta fajulni a dolgokat, de ismerős kérésére elvállaltam. Meg is bántam.

Az első negyed év alatt az ifjú leküzdött mindösszesen kettő darab feladatsort. Nem túl fényes eredménnyel, és közben sikerült meg is buknia. Azzal a stratégiával, hogy nem járt be a dolgozatírós napokon. Ez nagyon nagy kudarcot vetít előre, de a helyzet nem reménytelen. Mert van még 2,5 hónap. Ha nagyon keményen megtolja, sikerül.

Mit lehet ilyenkor tenni?

• Kideríteni, mi az amit azért mégiscsak tud valamennyire, arra építeni, és/vagy
• Megértetni velük: lehet később is nekifutni a mateknak, miután minden más érettségi megvan.

Volt már ilyen nálam és működött. Nem szeretek nyáron kölköket kínozni, de a magáért felelősséget vállaló fiatal felnőttet egy nyár alatt lazán fel tudom készíteni.

Nagyon rossz néven vették, hogy az első negyedév tapasztalatai alapján (szalagavatós ruhapróba, egyéb elfoglaltságok, stb. miatt elmaradó feladatok) azt vetítettem előre, hogy a következő sem lesz jobb. Hogy ha nem teszi magát oda rendesen, nem fog menni. Ezért felajánlottam: írjon meg egy hét alatt három feladatsort. Nem könnyű, de nem lehetetlen. Ha megteszi, akkor kiderül, hogy tud és hajlandó küzdeni, látjuk, mit tud annyira, hogy arra építhessünk.

Nem vállalták, inkább kerestek másik tanárt. Kudarcot vallottam? Inkább megkönnyebbültem.

És sajnálom az ifjút és leendő segítőjét is. Remélem, én tévedek nagyot és túl lesz ezen májusban. De semekkora tétben nem mernék rá fogadni.

Tanulság:

Lehet sértetten kifarolni, amikor a realitás tükrét tartom fel, és lehet megdolgozni azért, hogy a helyzet megjavuljon. Régóta nagy baj, hogy a szülők gyakran megmenteni akarják a gyerekeiket mindentől, nem pedig a felnövésüket elősegíteni. Kár értük.