Vannak olyan pillanatok, amikor olyan erővel tölt el az öröm és a büszkeség, hogy minden küzdelem, arculcsapás és kilátástalannak tűnő küszködés zárójelbe kerül. Ilyen ez a mostani is. Úgy érzem, megint feltöltődött egy időre a motiváció-tartályom 🙂
Kijavítottam egyik kamaszom – ifjú felnőttem legfrissebb gyakorlós matek érettségi feladatsorát. 64% lett, amit néhány elírás, félreszámolás mellett is, ezek ellenére stabilan “jó”-nak nevezhetünk. És ugye engem nem érdekelnek az osztályzatok. Most mégis a föld felett lebegek fél méterrel örömömben 🙂

COVID előtt kezdett hozzánk járni, még a régi helyünkre, a középiskolai felvételi felkészítés véghajrájában és Kamaszmegőrzőre. Több okból sem volt könnyű helyzetben. Távolságtartó de nagyon kedves kölök volt. Megszerettem. Aztán jött a COVID. És egy ponton megkeresett a szülője: megbukott matekból 9.-ben. Hát jó, hajrá!
“Bukástól jeles-esélyes érettségiig? Lehet?” A teljes bejegyzés megtekintése







