Digitális kultúra emelt szintű érettségi felkészítés.
Programozás tehetséggondozás 7. osztálytól, Python nyelven – diákoknak és felnőtteknek egyaránt.
Matematika középfokú érettségi felkészítés
Érthető diákbarát magyarázatok, gyakorlatias tudás, biztonságos és támogató légkörben.
Részletekről közvetlenül az oldalán érdeklődj!
Kezdem érzékelhetően szétszálazni a régi, vegyes saláta blogom, amit nagy büszkeségemre sokan szerettetek. Nem lesznek éles határok, de az elv a következő:
És egy évfordulós kitárolkozós, ennek szellemében ott.
Nagy családi kedvenc nálunk a Ludas Matyi rajzfilmen, és annak szállóigévé vált kérdése:
“Te vagy-e a Ludas, és ha nem, mered-e tagadni?”. Bizony, ez is egy ilyen kérdés számomra.
A zseniális művet már régen láttuk együtt, és biztosan megnézzük egy kánikulai vasárnap délután.
És már témánál is vagyunk: mit csináljon a gyerek a nyári szünetben? Tanuljon-e?
Tapasztalataim szerint ez szinte hitvita szülők, tanárok körében, és mint olyan sokszor, féloldalas nézőpontok mentén vésődnek kőbe álláspontok.
Pedig tulajdonképpen nem bonyolult a kérdés és jól eldönthető. Mindenki megkérdezheti önmagától: szabadság idején szívesen olvasgatja a munkahelyi levelezőlistát, hogy nehogy kijöjjön a gyakorlatból?
Na ugye. Akkor ezt meg is beszéltük, de nézzünk azért pár érvet és tippet is. Hátha…
Amikor elmélyülten és minden tapasztalatomat beleadva dolgoztam ennek az engem nagyon foglalkoztató társadalmi folyamatinnovációnak, a TAPASZNAK az előkészítésén, patikamérlegre téve terveztem meg. A TINLAB projekt keretében a Hárfa Alapítvány arra adott nekem esélyt, hogy szinte mindent, amit tudok a hazai társadalom egyenlőtlenségeiről, ezek gyökereiről és mozgatórugóiról, a mikro-, sőt nano- és társadalmi vállalkozásokról, felnőttek tanulásáról, helyi közösségi folyamatokról, közösségi médiáról, projektektől és innovációkról, a társadalmi szolidaritásról és a magántanári, humán segítői lét dilemmáiról és küzdelmeiről, összegyúrhassam egy kísérleti projektbe és kipróbálhassam.
Hogy miért méricskéltem patikamérlegen? Mert a fél év piszok kevés. És csak én kapok bért, egyéb költségeimet magamm biztosítom, minden rajtam áll, és ez óriási kihívás. És már közelítünk a félidőhöz. Szóval ránéztünk, hol tartunk. Mutatom!
“Mire elég fél év 5/12-ed része?” A teljes bejegyzés megtekintéseMég csak általános iskolába jár a gyerek, sőt, alig ment felsőbe? És nem érted, mi ez a hiszti a középiskolai felvételi körül? Neked megér egy 2,5 órásbeszélgetést, hogy teljesen képbe kerülj? Vagy kétszer ennyit, hogy a gyereked is megnézzük, adjunk a kezetekbe egyénre szabott javaslatokat?
Ha nem, hát nem.
Annyit azért érdemes még tudnod: ha azt hiszed, értelmetlen évekkel előre ezen gondolkodni, majd ráértek nyolcadikban, szerintem nagyobbat nem is tévedhetnél. De te tudod. Ha mégis érdekel, mutatom, miért.
Ki mondta, hogy ne kövesd az értékrended által kijelölt utat? Hogyan tehetnéd azt, amit jónak látsz, ha nem cselekedhetsz autonóm módon, szabadon? Mi tart vissza, hogy megteremtsd saját biztonságod?
Mi tart még vissza, hogy elindulj? Mi várunk!
Nagy érzelmi energiákat is megmozdít a TAPASZ, úgy érzékeljük, és ez nagyszerű. Egy kedves ifjú magántanár kolléga azt írta az igényfelmérő ésjelentkezési űrlap szabadszöveges pontjába:
“Mindig is nagy szerelmem volt a tanítás, de kiégéssel küzdök ezért nagyon hullámzó, hogyan látom magamat. Tanév végére már nagyon elfáradok, tehát most negatívabban látom a dolgokat. (…) Közösségi, kevésbé kötött beszélgetéseket szeretnék inkább (…) A többi (lehetőséget és időpontot) is bejelöltem (…), de még meg kell győznöd, hogy menjek!”
Majdnem írtam neki magánüzenetet, de inkább mindenkinek mondom el és majd egy személyes kiegészítéssel neki is elküldöm. Hogy semmiképpen nem szeretném meggyőzni, csak a figyelmébe ajánlanék néhány, szerintem fontos szempontot.
“Ha nem érzed jól magad ahol, ahogy vagy…” A teljes bejegyzés megtekintése
Ezt a mondatot egyik friss pályaelhagyó pedagógus társunk mondta a TAPASZ program igényfelmérő fókuszcsoportján, 2024. április 19-én. És közben potyogtak a könnyei.
Ha a két legfontosabb dolgot írhatnám csak le arról a délelőttről, akkor ez az egyik. Mélyen megérintettek a hozzánk csatlakozók személyes történetei. Csodálatos, nyitott emberek, hihetetlen elszántság és erő árad belőlük. Nagyon inspiráló volt valamennyiünk számára ez a találkozás, és mindenki elkötelezetten jelezte a végén: folytatná!
A másik, nagyon fontos mondanivalóm, hogy elképesztő megerősítést kaptam: a TAPASZ programban és a kapcsolódó folyamatinnovációs ötletünk (hamarosan részletes leírás készül erről) minden pontja, valamennyi előfeltevésünk visszaigazolást nyert. Magántanárok, piaci alapon dolgozó szolgáltatók, fejlesztők elkötelezetten tettek eddig is azokért, akik nem tudnak fizetni. És nagyon-nagyon vágytak olyan közösségre, ahol ez a norma. Ahol nem kell magyarázkodni sem azért, hogy pénzért dolgozunk, sem azért, hogy eközben nagyon-nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél többeknek legyen lehetősége segítséget kapni.
Nagyszerű volt megélni ezt, hiszen az első lépéseket, a közös nyelv megteremtését megtették helyettünk eddigi tapasztalataink és az, hogy hasonlóan felelősen szemléljük a világunkat.
Egészen varázslatos társaság gyűlt össze, beszippantott a beszélgetés és nagyon nagy erőt ad, hogy ennyien szeretnének fejlődni, tanulni és jobban tenni a dolgukat azért, hogy segítő, támogató szándékukat vállalkozásaik által is kiteljesíthessék. Ha nem is tudják eseteleg magukról, ők igazi társadalmi vállalkozók. A TAPASZ küldetése pedig az, hogy segítse ezeket a szándékokat, megerősítse felelősségvállalásukat és vállalkozói ismereteiket és képessé tegye őket életképes vállalkozásaik működtetésére, támogató közösségben, aminek sokszínűsége és erőforrásokat teremt.
Csatlakoznál? Jelentkezz be!
“„Hogyan kérhetnék fizetséget azért, amit szívből adok?”” A teljes bejegyzés megtekintéseA magánórák és humán fejlesztő szakemberek, segítők szolgáltatásai iránt folyamatosan nő az igény, nem csak idehaza, miközben kevés konkrétumot tudunk erről a szektorról. Egyre nagyobb problémát okoz a családok számára a magas árak megfizetése, a segítő szakembereknek pedig vállalkozásaik működőképességét veszélyezteti az árak alacsonyan tartása, miközben ezt a megoldást súgja nekik társadalmi felelősségérzetük is.
A segítők nagyon magányosan dolgoznak a piaci szektorban, holott ez szakmai együttműködési igényeik miatt is korlátokat teremt számukra.
Nagy az igény, a magántanárok jó része mégis félig a szürkegazdaságba rejtőzve, sokszor nyomott árakon dolgozik. De így igen nehéz hirdetni, láhatóvá tennie ma Vállalkozási ismereteik alig vannak, és a közvélekedés is erős, hogy nem kell az…
Pedig könnyen ellenőrizheted, ha humán segítőként, fejlesztőként, magántanárként próbálsz boldogulni, hogy nem olyan könnyű. Csekkold csak! Hány kérdésre válaszolsz igennel ezen a fél percnél is rövidebb kis űrlapon? Ha a válaszaid többsége igen, akkor téged is szeretettel várunk közös társadalmi innovációs programunkba, a TAPASZ-ba!
virtualiskola.com 